Forrasztási segédlet

Mi is az, hogy forrasztás?

A forrasztás fémek hőbehatással történő egyesítése.

Más szavakkal: két vagy több fémdarab egy adalék fém hozzáadásával (forrasztóón) történő egyesítése. Ez az adalék fém hő hatására megolvad s lehüléskor kemény lesz s összeköti a fémdarabokat.

A forrasztásos egyesítéshez szükség van valamilyen hőforrásra. Ez lehet pl. egy nyílt lánggal dolgozó CFH forrasztókészülék (gázflakonos forrasztókészülék/gázpalackos forrasztókészülék vagy egy nyílt láng nélkül dolgozó CFH forrasztókészülék – pl. elektromos forrasztókészülék). Egy fontos tartozék még egy tisztítóflísz a forrasztási hely gyors tisztítására. Továbbá szükség van még oxidoldóra, pl. forrasztózsírra (ez oldja a fémoxidokat) ill. a fémek egyesítésére használatos, megfelelő forrasztóónra.

Lágyforrasztásnál a forrasztóón olvadási pontja  450°C alatt van, míg keményforrasztásnál e felett.

A forrasztási hőmérséklet lágyforrasztásnál csőszerelés esetén kb. 250 °C, keményforrasztásnál 670 °C és 730 °C között van.

Keményen kell forrasztani a gázszereléskor, melegvízvezeték szerelésekor és 110 °C feletti  felmenő ági hőmérsékletű fűtés szerelésekor, valamint olajfűtés vezetékeinek szerelése esetén.

Lágyan kell forrasztani az ivóvízvezetékeket 28 mm csőátmérőig.

Minden más esetben lehet vagy a lágy- vagy a keményforrasztást alkalmazni, természetesen az annak megfelelő forrasztóón alkalmazása mellett.

Mind a lágy- ill. keményforrasztás esetén a munka menete messzemenően azonos.

 

A forrasz szilárdsága a munkahőmérséklet emelésével egyenes arányban nő. Ezért a keményforrasztás (munkahőmérséklet kb. 670-730 °C) lényegesen szilárdabb összeköttetést jelent, mint a lágyforrasztás (munkahőmérséklet  kb. 220-250 °C).

Hibaforrás forrasztáskor

  • Túl magas hőmérséklet hatására az oxidoldó elég, a forrasztóón nem tud szépen szétfolyni, hanem lecsepeg.
  • Nem a megfelelő forrasztóónt és oxidoldót használták.
  • Az összekötendő felületeket nem tisztították le jól, a forrasztóón nem tud kapcsolatot kialakítani.

Megjegyzés:

Az ivóvízszerelés esetén alapvetően kadmium- és ólommentes forrasztóónnal dolgozzon.

Hőmérséklet és teljesítmény

Ne keverje össze a munkahőmérsékletet azzal a lánghőmérséklettel, amely a készülékén meg van adva!

F         A lánghőmérsékletet a láng belsejében mérik s ez a forrasztókészülék teljesítményét jelzi.

A         A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, melynél a forrasztóón megolvad, elfolyik és a fémmel az összeköttetés létrejön. A munkahőmérséklet a forrasztóón olvadáspontjának felső határán van. Keményforrasztásnál a munkahőmérséklet különösen fontos. Az adott esetben használt forrasztóón munkahőmérséklete nem lehet magasabb, mint a forrasztókészülék hőmérséklete. Ha a forrasztókészülék túl gyenge teljesítményű, nem fog a forrasztóón megolvadni és így nem fogja bevonni a  forrasztandó rézcsövet.

A forrasztóón csak akkor tud  a fémfelületeken szétfolyni és azokat bevonni, ha a fémfelületek teljesen tiszták. Elvileg ezért kell a forrasztásnál oxidoldót használni (kivéve : réz/rézötvözetek, foszfortartalmú forrasztóónnal).

Az oxidoldó megszünteti a felületi oxidréteget/fémoxidot a forrasztandó felületeken s a forrasztás folyamán is oxidmentesen tartja. Csak így lehet egy teljesen kifogástalan forrasztást csinálni.

A lágyforrasztózsírban is oxidoldó van de bizonyos mennyiségű fémport is tartalmaz. Megolvadása jelzi a helyes forrasztási hőmérsékletet. Ekkor kell  a láng elvonása után a megfelelő lágyforrasztódrótot (forrasztóón) hozzáadni. Rézcsövek forrasztása esetén ilyekor a forrasztási helyen a forrasztóón jól látható. A forrasztási rés kitöltődött, ezután már csak ki kell hűlni hagyni a munkadarabot s eltávolítani az oxidoldót maradványait.

Keményforrasztáskor az oxidoldót szintén egyenletesen fel kell vinni (kivéve : rézkapcsolatok esetén, ha foszfortartalmú keményforrasztóónt használnak), a csövet és a csőszerelvényt össze kell illeszteni, a forrasztási helyet egyenletesen és gyorsan fel kell vörös izzásig hevíteni. Addig kell olvasztani a keményforrasztóónt, míg a forrasztási rés meg nem telt. A lángot kissé messzebb tartva a rézcsövet még egy kis ideig izzítani kell.

Mindenféle fém munkadarabot forrasztással össze lehet tartósan kötni. A forrasztás ezért ideális réz -rézzel, rézötvözetekkel és acéllal történő összekötésére.

A rézcsövek nagyon tartósak és hygiénikusak. A velük való munka igen egyszerű. Épp ezért terjedhetett az utóbbi években el a használata kézműves iparban. A rézcsövek összekapcsolása vagy lágy- vagy keményforrasztással történhet. A két eljárás egyenértékű. Különbséget csak a munkahőmérséklet jelent és az alkalmazott forrasztóón.

Tisztítóflísz

A tisztítóflísszel fémesen fényesre kell a forrasztási felületeket dörzsölni. Különösen a csővégeket kell alaposan megtisztítani. Ez fontos ahhoz, hogy tartós összköttetés jöjjön létre.

Forrasztózsír

A csővégekre az oxidoldót egyenletesen fel kell kenni. Ezzel megszünteti az oxidréteget a forrasztási felületeken s egyben meggátolja az újabb oxidréteg képződését. Csakis fémesen teljesen tiszta felületek garantálják, hogy a forrasztóón  később az összekötni szándékozó felületeket teljesen bevonja.

Forrasztás

Tolja rá a csőszerelvénydarabot szorosan a csővégre, melegítse ezután a forrasztási helyet addig, míg az oxidoldó ezüstösen nem csillog. Kezdje az alsó részen, mert a meleg felfelé terjed.

 

A forrasztóónt közvetlenül a forrasztási helyre kell tartani. Akkor alakult ki a szükséges munkahőmérséklet, ha a forrasztóón a fémhez érve megolvad. A forrasztóón most a kapilláris hatás miatt a résbe folyik és a részeket összeköti. Addig kell  a forrasztóónt tovább adagolni, míg a forrasztás alsó részén egy csepp nem képződik. A csőrészeket addig kell rögzíteni, míg a forrasztóón megmerevedik.

A CFH forrasztópákák teljesítménye 15W-tól 100 W-ig terjedhet. Azok a készülékek, melyek teljesítménye 15-60 W-ig tart, csak könnyű forrasztási munkákhoz használhatók. Ennél nagyobb teljesítményű készülékeknek (100 W-ig) szélesebb forrasztócsúcsa van s ezek ezáltal rendkívül jól alkalmasak nagyobb elektromos forrasztási munkálatokhoz. A készülék első használatbavétele előtt a forrasztócsúcsot be kell ónozni, hogy ezzel egy hibátlan forrasztás és jó hőátadás jöhessen létre. Ónozás alatt a forrasztócsúcs forrasztóónnal való befuttatását értjük. Ezen forrasztócsúcsot sosem szabad reszelővel megreszelni, hogy forrasztóónt vagy korróziós maradványokat eltávolítson. A forrasztópisztoly előnye abban áll, hogy a bekapcsolás után már 10-12 másodperc után a forrasztási hőmérsékletet eléri.

Különösen érzékeny építőelemek esetén ajánljuk a 30 W-os forrasztóállomásunkat. Ez a készülék rendelkezik egy folyamatosan 150-től 450 °C között beállítható hőmérsékletszabályozóval.

Ne használjon több forrasztóónt, mint amennyi kell. Felesleges forrasztóón pl. belefolyhat az elektroncső aljába, kapcsoló esetén a kapcsolást zavarja vagy rövidzárlatot okozhat. Drótokat a forrasztás előtt be kell ónozni, különösen ha hajlékony sodronyról van szó. A hajlékony sodronyt újjal össze kell sodorni, felmelegíteni és megónozni forrasztóónnal. A forrasztóónnal történt megónozás után maga a forrasztás már egyszerű dolog. Az eredmény egy sima, elektromosan tökéletes forrasztás hely.

Régi forrasztási helyeken először a régi forrasztóónt kell eltávolítani. A forrasztóónt fel kell hevíteni és CFH forraszt-eltávolító pumpával le kell szívni. Ezután lehet új forrasztóónt rávinni.

Egyébként a forrasztócsúcsokat nagyon egyszerűen meg tudja tisztítani CFH szalmiákkővel.

  • A cső és a szerelvény közötti rés ne legyen 0,2 -0,4 mm-nél tágabb. Ez egy hajszálvékony rés, egy gombostű nem férne bele. Csak ilyen esetben jön létre a kapilláris hatás. A folyékony forrasztóón a kapilláris hatás folytán a forrasztási résbe szívódik.
  • Túl magas hőmérsékleten a forrasztózsír elég. Így a forrasztóón nem tud bevonatot képezni és lecsepeg
  • A csővég és a szerelvény nincs  belül és kívül fényesre csiszolva. Igy a forrasztóón nem tud bevonatot képezni és nem létesít kapcsolatot
  • A csővég és a szerelvény nincs belül és kívül gondosan lefáncolva, nincsenek a fémforgácsok eltávolítva.